Fotók a várandósság alatt...

A hétvégén Kriszta barátnőm csinált egy pár babás képet rólam... Persze a pocakom még nem játszott szerepet a képeken, inkább csak utaltunk a dologra, de azt hiszem teljesen felfogható a képek mondanivalója...

Annyit nevettünk, mert különböző pózokban ültem-feküdtem, és a Rékának mindig az a virág kellett volna, amit éppen a kezemben tartottam... Volt még egy ugyanolyan napraforgó, de az nem volt jó Neki, csak az, amelyikkel éppen fotózkodtunk... :) Bármit adtunk Neki, villámsebességgel eldobta, és ugyanolyan villámsebességgel beült az ölembe, vagy rámfeküdt, mi meg csak nevettünk-nevettünk-nevettünk... :)
A kis drága... A végén kiderült, hogy miért szeretett volna mindig bemászni a képbe, hát csak azért, mert Ő is szeretett volna ilyen fotót magáról! Amikor felkeltem a földről, gyorsan ledobta magát, és egyértelműen mutatta, hogy most Ő jön... Nagyon-nagyon édes volt, annyit nevettünk együtt! :)

Egyébként mindig szerettem volna, ha sok-sok fotó készül rólam a várandósság alatt... Biztos vagyok benne, hogy ezek lesznek azok a képek még tíz év múlva is, amelyeknek mindenképpen helyet kell kapniuk a fotóalbumban...

A múltkor nézegettem a youtube-on (már nem is tudom, hogy találtam rá) a pocakvideókat, és rájöttem, hogy nekem bizony ilyet kell csinálnom! :) A lényeg, hogy minden nap (szerintem elég hetente egyszer is) készüljön egy fotó ugyanazon a helyen, ugyanabban a pózban, akár még ugyanabban a ruhában is, és így egymás mellé illesztve a képeket egy videószerkesztőben mini-videót kapunk, ahol folyamatosan nő a pocakunk... :) Van egy nagy kedvencem, mindjárt beillesztem ide, szerintem nagyon jó ötlet volt, hogy a 40. hét után az újszülött babócával is ugyanarra a helyre állt, ugyanabban a pózban, nagyon megható látvány...

Íme:



Alig találtam meg, pedig meg voltam győződve róla, hogy elmentettem a kedvenceim közé a youtube-on, de mégsem... Így elég nehéz volt tűt keresni a szénakazalban, de sebaj! :)

Na, és akkor a sztárfotók (Kriszta nagyon ügyes, ugye?)